Gondolkoztam azon, hogy ezt a receptet nem írom már le idén, lévén, hogy itt a tavasz - de aztán láttam az időjárás-jelentésben, hogy még jövő héten is röpködnek a mínuszok... Így most egy újabb, régi családi recept következik. Nem túl kalóriaszegény, de tényleg nagyon finom.
Kicsit olyan, mint régen a húsok lesütése és tartósítása zsírban disznóöléskor, de annál összetettebb. Merthogy, helyből nem sertés-, hanem marhahússal készül. Ráadásul száraz hús kell hozzá, comb, fekete- vagy fehérpecsenye.
Először is, a marhahús-szeleteket sózzuk-borsozzuk és kevés zsíron mindkét oldalukat hirtelen megsütjük. A rásült kéreg segít, hogy a hús zamata belül maradjon. Az előkészületek közé tartozik még, hogy felszeleteljük a kenyérszalonnát (kb. 3-4 milliméteres csíkokra), a hagymát pedig szintén vastagabb karikákra daraboljuk.
Egy nagyobb lábasba, még inkább kuktába felváltva rétegezzük egymás után a szalonnát, a hagymát és a húst, amíg el nem fogy. Annyi olvasztott zsírt öntünk rá, amennyi ellepi, ezen kívül sót, borsot és egy-két evőkanál vizet adunk még hozzá.
Lassú tűzön omlósan puhára főzzük a húst (a hagyma és a szalonna teljesen szét fog főni, de ez egyáltalán nem baj, sőt). Ennek az ideje függ az edény méretétől, az egykori marha életkorától, életmódjától, a tűzhely adottságaitól stb. Annyi biztos, hogy ez még kuktában is legalább fél óra (a forrástól számítva).
Amikor úgy ítéljük meg, hogy már a szétesés határán állnak a marhahús-szeleteink, akkor következik a következő szakasz. Jénai / kerámia vagy bármilyen más, szimpatikus tálba szedjük az edény tartalmát. Ha megoldható, törekedjünk az eredeti rétegek megtartására és arra, hogy ne maradjon levegőbuborék a hús vagy a szalonna alatt. És persze fedje be a zsír, hiszen ezért csináltuk az egészet, ez fogja tartósítani (addig a rövid ideig, amíg el nem fogy). Határtalan türelemről tanúbizonyságot téve megvárjuk, amíg jól kihűl (hűtőben kell majd tartani) és már kész is vagyunk. (Igen, a tanú így írandó. Tényleg.)
Kenyérre kenve igazán tartalmas fogás, amit zöldségekkel vagy savanyúságokkal lehet (legalább gondolatban) lágyítani. A kocsonyás állaga miatt egyébként meglepően jól kenhető és nagyon kellemes az alkotóelemek összjátéka.
Húsos zsír
- fél kg száraz marhahús (comb, fekete-, fehérpecsenye)
- fél kg kenyérszalonna
- 3-4 fej vöröshagyma
- mehet bele még: 3-4 gerezd fokhagyma, finomra aprítva
- fél kg házi zsír
- só, őrölt bors
