Annyira, de annyira szép karalábét láttunk a boltban, hogy muszáj volt venni belőle. Oké, akkor kell egy (vagy kettő) levesnek; egyből, de akkor már inkább kettőből karalábékrém lesz. És ha már lehet ötös csomagban is venni, akkor legyen az, a többit is elhasználjuk majd. Nem, ne törd le a leveleket, olyan csodaszépek. Biztosan lehet kezdeni ezekkel valamit. És amúgy se vesszen kárba. (Így indultunk neki a kalandnak.)
Ekkor keresgélni kezdtem, hogy mi legyen a levelek sorsa. Hamar rájöttem, hogy naná, hogy ezzel-azzal lehet tölteni, utána már csak zöldséges keveréket kellett találni hozzá. Végül gombás-karalábészáras-póréhagymacsírás rizs lett a töltelék. (Beismerem, kicsit túlfőztem a rizst. Nem tudok hagyományos módon szép, pergős rizst főzni, ez van.)
Láttam azt is, hogy lehet blansírozni a leveleket, meg nem. Naná, hogy az utóbbira szavaztam - fő az egyszerűség, így a levelek nem. Tehát a megmosott lapulevelekről levágtam a szárat (egy része ment a rizsbe, ugye) és kivágtam az "ütőeret" is. A kisebb vagy lyukas leveleket a kiolajozott tepsi aljába tettem. A nagy levelek közepére pedig (mérettől függően) egy vagy két evőkanál zöldséges rizst kanalaztam. Úgy töltöttem meg, hogy a levelek "fonákja" volt felül és az egykori szár irányából kezdtem feltekerni, de előtte ráhajtottam a töltelékre a levél két cakkos oldalát. Nem tudom kevésbé bonyolultan leírni, de élőben egyáltalán nem macerás a töltögetős-hajtogatós-tekergetős hadművelet.
A megtöltött csomagocskákat a karalábélevelekre tettem, úgy, hogy a "hajtás", azaz a levél vége kerüljön alulra. Mindezt abban a reményben, hogy így nem fognak sülés közben szétesni. És tényleg egyben maradtak, ezzel (cellux nélkül!) sikerült überelni a karácsonyi csomagolás-teljesítményemet. :-) A göngyölegek tetejére sajtdarabkákat tettem (igazából reszelt sajt volt a terv, de a szeletelt kéznél volt), majd forró sütőben addig sütöttem, amíg rá nem olvadt a sajt.
Sajnos végül kicsit száraz lett, ezt tálaláskor a tetejére kent tejföllel próbáltam orvosolni. Tulajdonképpen finom volt, de persze meg sem közelítette azokat a töltött káposzta- és szőlőlevél-csodákat, amiket Bulgáriában úton-útfélen lehetett kapni... Annak viszont örülök, hogy kiderült, egy alapvetően hulladékként kezelt dologból is lehet értelmes és jóízű dolgot kihozni. És tulajdonképpen a végtelenségig lehet variálni a tölteléket (hússal vagy hús nélkül), a karalábélevél pedig lehet mángold-, káposzta-, de akár torma- vagy cékla- is.
Tanulság: Mégis blansírozni kellett volna a leveleket... Meg talán némi folyadék társaságában főzni sütés helyett. És mivel vékonyak a levelek, lehet, hogy kevesebb töltelék is elég lett volna.
Töltött karalábélevél
- 5 karalábé szára, levele
- 2 dl rizs
- egy (kis) marék szárított vargánya
- 2-3 evőkanál póréhagymacsíra
- sajt a tetejére
- olívaolaj
- só, bors
