Igazán régóta várakozik már ez a szegény pogácsa arra, hogy megírjam a receptjét. Ráadásul az idejét sem tudom, mikor írtam utoljára valami jó sütnivalóról. Ebben persze nyilván az is közrejátszik, hogy a nagy nyári melegben nincs lelkierőm bekapcsolni a sütőt. Amikor meg éppen beköszönt az aktuális monszuneső és hidegfront, akkor meg azért nem...
A "porzós pogácsa" név igazán ne riasszon el senkit, de hirtelenjében ez volt az első jelző, ami eszembe jutott róla. Ugyanis mindenféle rendezvényekről rémlett ez a sütemény - ez az, amelyik nem a leveles pogácsa, hanem olyan kellemes sós íze van és szétomlik az ember szájában. No, így már megvan, ugye? :-)
Egyébként egyáltalán nem száraz a tésztája, hiszen bőségesen van benne vaj és tejszín is. Mivel sem élesztő, sem sütőpor nem kell hozzá, így szinte bármikor elkészíthető. És mivel rövid ideig kell gyúrni és pihentetni sem kell, ráadásul igazán hamar megvan. Gyorsan össze kell dolgozni a lisztet, a hideg vajat, a tojások sárgáját, a tejszínt és a sót. A fél centi vastagra kinyújtott tésztát kb. fél órára a hűtőbe tesszük.
Én úgy csináltam, hogy egy sütőpapíron nyújtottam ki, amit egyből a tepsibe tudtam tenni és így tettem be a hűtőbe. Ebből az adagból pont egy nagy tepsivel lett ugyanis. Amikorra már kellően megdermedt, akkor kivettem a hűtőből és egy jó nagy kés segítségével apró, kb. 2 centis kockákra vágtam. A felvert tojásfehérjével megkentem a süteményeket és nagyobb szemű sóval, köménnyel, illetve reszelt sajttal megszórtam a tetejét.
Légkeveréses sütőben 175 fokon olyan 20-25 perc alatt sültek meg, addigra a tetejük is szép színt kapott. És bár csak egy tepsi lett belőle, ez elég kiadós adagnak bizonyult. Aki nem szereti annyira sósan, kevesebb sóval is elkészítheti - mi viszonylag sósan sütünk-főzünk.
Tejszínes-sós aprósütemény
- 37 dkg liszt
- 20 dkg vaj
- 2 tojás
- 1 dl tejszín
- 2 kávéskanál só
- a tetejére: resztelt sajt, só, kömény vagy magvak
