Nem, Zöld Alma egyáltalán nem az a csírás-zöldséges "nyúltápos" típus, de megirigyelte azt a sokszínű, rettentő gusztusos csodát, amit kollégája varázsol magának időnként ebédre. Felaprítja hozzá a zöldségeket, csírát szór rá, majd erre a fészekszerű keverékre ülteti rá fürjtojásként az apró mozzarella-golyókat. Erre már csak kevés só és olívaolaj kerül. (Meg néhanapján majonéz is.)
Azt gondoltam, ezt otthon is lehet reprodukálni, kiegészítve némi főtt tojással (vagy sonkával, vagy bármi mással). A boltban a mungóbabcsíra (szójababcsíra) nézett ki a legszimpatikusabban (ez az, ami a képen spagettinek tűnik), de volt még vöröshagyma- és céklacsíra is. (Csíra-szakértő kolléga szerint utóbbi kettő a legízletesebb, de sokfélét lehet kapni, mindegyik másért egészséges. A legigazán egészségesebb az otthon hajtatott csíra - azt is mesélte, hogy másféle vitaminok és hasznos anyagok gyűlnek fel benne, ha sötétben és más, ha napfénynél hajtatjuk. Érdekes.)
Csírán kívül vettem még kaliforniai paprikát, cukkinit, sárgarépát, jégcsapretket és póréhagymát, ezekből aprítottam a sokszínű zöldségkeveréket - felavatandó a vadiúj, csodaszép salátástálat. Az egésznek a tetejére került néhány elfelezett mozzarella-golyó és két felkockázott főtt tojás. Sóval, borssal, olívaolajjal és balzsamecettel fűszereztem és el kell ismernem, hogy ilyesmi még egy ragadozónak is ízlik néhanapján. :-)
