Arra gondoltam, a málnás receptek után megmutatom, mi mindenre lehet használni a kész lekvárt. Nem, nem viccelek. A túrógombóc isteni málnalekvárral... És néha jó a változatosság a tejfölös-porcukros-olvasztottvajas öntet helyett.
Ez itt pedig az évtizedek óta bevált túrógombóc receptünk. Valami régi, tejtermékekkel készülő ételek receptjeit tartalmazó füzetből, aminek mintha tehén lenne az elején...
A túrógombóc nem egy hirtelen elhatározásos műfaj. Ahhoz, hogy igazán jól sikerüljön, lehetőleg előző este össze kell állítani. Vagyis: összegyúrjuk a túrót, a búzadarát, a tojásokat és egy csipet sót és hideg helyen pihenni hagyjuk egy éjszakán, de legalább néhány órán át. Erre azért van szükség, hogy a búzadara jól megszívhassa magát.
Másnap vizes kézzel kis gombócokat formázunk a masszából és forró sós vízben pár perc alatt kifőzzük. Öt percig biztosan kis lángon kell forralni, utána érdemes egy gombócot beáldozni és félbevágva megkóstolni, hogy tényleg átfőtt-e.
Olajon vagy vajon megpirítjuk a zsemlemorzsát, óvatosan, mert könnyen megég. Ebben megforgatjuk a leszűrt gombócokat. (Kóstoltam már aprított manduladarabkákban megforgatott változatot, az is finom kombináció volt.) Igazából már készen is vagyunk, málnalekvár társaságában tálaljuk.
Az eredeti változatban még annyi dolgunk lenne, hogy öt deka vajat megolvasztunk, elkeverünk két deci tejföllel és egy kevés porcukorral. Langyosra melegítjük, tehát nem forraljuk fel! Ezzel locsoljuk meg a túrógombócot (amikor éppen nem málnalekvárral esszük).
Túrógombóc
- 50 dkg tehéntúró
- 3 tojás
- 2 dl búzadara
- só
- 2 evőkanál olaj vagy 5 dkg vaj
- 10 dkg zsemlemorzsa (vagy morzsa helyett 2 dl tejföl)
- porcukor
- 50 dkg tehéntúró
- 3 tojás
- 2 dl búzadara
- só
- 2 evőkanál olaj vagy 5 dkg vaj
- 10 dkg zsemlemorzsa (vagy morzsa helyett 2 dl tejföl)
- porcukor
