Jó-jó, tulajdonképpen semmi egetverő újdonság nincs benne, ugyanolyan krémleves, mint a többi. Nekem viszont új arcát mutatta meg a szárzeller azzal, hogy kiderült, nem csak nyersen, mártogatóshoz kínálva finom, hanem főzve is. És persze hasonlít az íze a zellerre, de valahogy mégis más.
Első lépésként felboncolom a megmosott szárzellert. Azaz, levágom a végét, hogy klasszul levelekre tudjam szedni. A leveleket is levágom és félreteszem. A szárakat kb. 2 centis szeletekre vágom és bő víz társaságában (kb. 1-1,5 liter) felteszem főzni. És persze nem felejtem ki belőle a leveskockákat sem. :-) (Csak majdnem, de még időben feltűntek a konyhapulton céltalanul lézengő csomagocskák.)
Bő negyedóra alatt puhára fő, utána picit félreteszem hűlni. Merülőmixer segítségével homogén krémmé varázslom az egészet. Hozzáadom a tejszínt és a fűszereket és ugyan visszateszem még kicsit a tűzhelyre, de már csak takaréklángon és nem is várom meg, hogy felforrjon - elég, ha csak rottyan egy kicsit. A szárzeller leveleivel és pirított zsemlekockákkal, levesgyönggyel stb. tálalom.
Szárzeller-krémleves
- 1 csomag szárzeller
- 3 leveskocka
- 2 dl tejszín
- só, bors, szerecsendió
