Tulajdonképpen egy rém egyszerű köretről van szó, köszönet az ötletért annak, akitől kaptam. Valójában nem rajongok annyira a kelbimbóért, mint mondjuk a cukkiniért vagy a póréhagymáért, de egyszercsak találkoztunk a piacon és nem tudtam ellenállni neki.
Mindössze annyi dolog volt vele, hogy alaposan megmostam minden zöld gombolyagot, lefejtettem a külső, sérült leveleket és levágtam a szárak végét. Aztán egy olívaolajjal vékonyan kikent tepsibe ültettem a kelbimbókat, szépen sorban, egymás mellé. Végül nyakon öntöttem még egy kevés olívaolajjal és jó két órára betettem a nem túl forró (125 fokos) sütőbe. Közben az történt velük, hogy kívül ropogósra sültek, belül pedig puhák lettek. És persze eltűnt a kesernyés ízük is.
Amikor már úgy tűnt, eléggé átsültek és szépen megpirultak, sóztam-borsoztam és sült hallal tálaltam. Nagyon finomak így együtt!
Sült kelbimbó
- kb. fél kiló kelbimbó
- olívaolaj
- só, bors
