Olyan hirtelen indult (legalábbis számomra) az eltevős szezon, hogy majdnem le is maradtam az elejéről. Egy újságban láttam a pitypangszörp receptjét és annyira izgalmasan hangzott a sok sárga virágból szörpöt készíteni, hogy nem tudtam ellenállni annak, hogy kipróbáljam. Tudom, hogy már nem igazán virágzik a pitypang, azért vártam mégis eddig a recept leírásával, mert a kóstolgatás közben dőlt csak el, hogy érdemes írni róla.
Még egyszer nagyon régen láttam a tévében valakit salátát készíteni a pitypanglevelekből. Azóta irigylem a teknősünket, aki nap mint nap a pitypang különböző alkatrészeit tömi magába, számolatlanul. Saláta most nem készült, a szörpbe viszont belevágtam.
Előkészítésként a szomszéd biokertjébe indultam leszüretelni a még éppen virágzó pitypangokat. Azért bio, mivel évek óta nem igazán van gondozva, vegyszerrel meg pláne nem találkoznak az ott élő növények, az én nagy szerencsémre. :-) Hogy ne fogja össze a kezemet a szárakból csepegő kutyatej, felkészülten kerti kesztyűben vágtam bele a feladatba. Fontos, hogy a növény szárára most nem lesz szükség (ezekkel a teknőst örvendeztettem meg), csak a virágfejekre. A marék az persze elég szubjektív műfaj, ezt igyekeztem tágan értelmezni - inkább valamivel több, mint kevesebb kerüljön a szörpbe.
A virágfejeket alaposan megmostam és két liter vízbe áztattam egy éjszakára. Másnap hozzáadtam a cukrot, jó alaposan összekevertem és nagyon kis lángon főztem, végig figyelve arra, hogy ne forrjon fel. Menetközben át is kellett tenni egy kisebb főzőlapra.
Amikor már egy órája főtt szép csendesen, akkor kifacsartam a citromok levét és a sziruphoz öntöttem. Hozzáadtam a fél citromokat is, közben lekapcsoltam a tűzhelyet. Hogy egyszerűbb legyen leszűrni később a szörpöt, előbb kivadásztam a fazékból az alaposan összeesett virágfejeket és csak utána öntöttem bele a mézet és a nátrium-benzoátot.
Jól összekevertem, hogy a méz fel tudjon oldódni a keverékben és átszűrtem, hogy a maradék virágszirmokat is eltávolítsam. És persze a citromhéjakat és -magokat is. :-) Merőkanál és tölcsér segítségével kisebb-nagyobb üvegekbe töltöttem a kész szörpöt.
Miután kihűlt, a pincében sorakozott fel a készlet, ebből a mennyiségből csaknem három liter szörp lett. Aztán elindult a kóstolás. Először csak a méz intenzív íze érződött ki belőle, azonban, miután eltöltött pár napot a hűtőben, már egészen kellemes íze volt. Nem állítom, hogy pontosan érzem benne a pitypang ízét, de valami kellemes összhang tapasztalható benne. Azért sorozatgyártásba inkább a málna- vagy bodzaszörppel fogok kezdeni. Tényleg, elkezdett virágozni a bodza!!
Pitypangszörp
- 4 marék pitypangvirág
- 1,5 kg cukor
- 2 citrom
- 30 dkg méz
- 0,5 kávéskanál nátrium-benzoát
