És akkor végül, de nem utolsósorban, a kolbászos húskrém. Ami igazából utolsó utáni, de hirtelen bevillant az Imre bácsi-féle finomságokról.
Merthogy van nála csípős és nem csípős, keményebb és puhább, de mindenképpen finom, fűszeres lángolt kolbász is. Hát ehhez a puhábbik fajtára van szükség, mert az egyrészt sokkal könnyebben ledarálható, másrészt meg sokkal jobban illik egy szendvicskrémhez.
Visszatérve még kicsit Imre bácsihoz, meg a kamraszerű pici raktárhoz, itt lebeg a szemem előtt a szépen, gondosan felaggatott finomságok hosszú sora. És ahogy külön-külön lógnak a mindenféle füstölt dolgok, pont ugyanúgy lehet külön-külön megérezni a kolbász, a szalonna, a csülök és a sonka hihetetlen illatát. Aztán ezek összeadódnak egy sokféle, izgalmas füstölt világgá. Amiből sokat nem, de egy keveset mindeképpen szabad enni.
De mert kolbászból is megárt a sok (bár több nap, mint kolbász, ugye), változatosságnak itt a kolbászos húskrém, amihez nem csak a puha lángolt kolbászt kell ledarálni, hanem valami finomabb párizsit is. Tovább lehet lágyítani az egészet margarinnal vagy pedig natúr sajtkrémmel. És persze szokás szerint mustárral, sóval, borssal fűszerezzük. :-) És akkor ezt a finomságot friss, puha kenyérre kenjük, hát... nem rossz.
Hozzávalók
- 30 dkg lángolt kolbász
- 30 dkg párizsi
- 1 csapott evőkanál mustár
- 1 mokkáskanál őrölt feketebors
