Ráadásul duplán zöldfűszeres, mert zöldfűszeres bevonatú volt maga a kecskesajt is és közben még a mirelit zöldfűszer-készleteimből is szórtam rá. De kezdjük talán az elején.
Egy ideje ott várt rám és a végzetére a kecskesajt a hűtőben, hálából valami igazán izgalmas sorsot szántam neki. Ezért kevés olajban aranysárgára pirítottam egy felkockázott vöröshagymát, utána pedig erre dobáltam rá a kecskesajt-darabkákat. A pár pillanat alatt, amíg krémes lágyságúvá olvadt, elővettem a fagyasztóból egy kevés bazsalikomot, kakukkfüvet és majorannát, mindegyikből került egy kevés a serpenyőbe. Végül sóztam-borsoztam és egyből összekevertem a közben kifőzött tésztával.
Ha most állnék neki (vagy amikor majd újra), akkor valószínűleg egy kevés tejszínnel vagy tejföllel lazítanék a hagymás-kecskesajtos-zöldfűszeres egyvelegen, mert bár hihetetlenül intenzíven érződtek a különböző, ám egymással remekül harmonizáló ízek, az egész egy kicsit sűrűre sikeredett a hozzá választott fusilli-hez.
