Huhh, jó hosszú időre eltűntem, de egyéb írnivalóim miatt eddig egyszerűen nem volt energiám a folytatásra, nagyjából mostanra sikerült kiheverni... Egyébként nem volt könnyű kitalálni, hogy az azóta eltelt időből melyik receptet írjam meg először, végül azt választottam, amire leginkább büszke vagyok, azaz: az első kenyerem.
Egyszerűen az történt, hogy nem volt itthon több kenyér, a boltig meg hosszú lett volna az út. Mivel volt itthon liszt és élesztő is, kézenfekvőnek tűnt a gondolat, hogy a dagasztógép bevonásával belefogjak a kenyérbe. Meg amúgy is vágytam arra a jó érzésre, amit a kelttészta ad, azaz, amikor tulajdonképpen semmiből egy élő anyagot, lélegző szövetet lehet létrehozni. :-)
Mivel instant élesztőt használtam, így szerencsére nem kellett az élesztő felfuttatása miatt aggódnom. A víz kivételével mindent összekevertem egy jó nagy tálban és több adagban adtam hozzá a vizet. (Na jó, így utólag bevallom, eredetileg csak fél adag kenyértésztát akartam készíteni, viszont a víz mennyiségét elfelejtettem megfelezni... Mentettem a menthetőt, így átdolgoztam teljes adaggá, az egyik feléből készült a kenyér, a másikból pedig hagymás bagett.)
A robotgép dagasztókarja pár perc alatt megküzdött a kenyértésztával, akkor nyilvánítottam elkészültnek, amikor már szépen elvált a táltól és a keverőlapátoktól is. Ezután bucit formáltam belőle, beliszteztem a tetejét és egy konyharuhával lefedtem a tálat. Jó fél órán át kelesztettem.
Ennyi idő alatt, ha nem is a kétszeresére, de látványosan megnőtt a tészta mennyisége. Gyorsan, rövid ideig átdolgoztam, utána pedig megpróbáltam kenyér formájúvá dolgozni, fogalmazzunk úgy, hogy mérsékelt sikerrel. Másodjára már egy óráig kelesztettem, végül pedig vizes kézzel átsimogattam a tetejét. Azt hittem, ettől lesz szép barna, ropogós, nos nem igazán... Még keresem a megoldást.
200 fokra előmelegített (légkeveréses) sütőben kb. fél óra alatt sült meg. Döbbenetes, de belül tényleg úgy nézett ki, mint egy igazi kenyér, tele lyukacskákkal a levegő-buborékoktól, meg minden. :-) És az íze is olyan volt, ráadásul napokig finom puha maradt... :-)
Izé, fotó sajnos nem készült, ami abból a szempontból nem is baj, hogy kicsit amorf bucimnak elég fehérkés lett a teteje, ezen még dolgoznom kell. Különösen Limara kenyereit nézegetve...
Kenyér alaprecept
- 1 kg (kenyér)liszt
- kicsit több, mint 6 dl víz
- 3 dkg friss élesztő vagy 1 kg liszthez elég instant élesztő
- 2 evőkanál cukor
- 2 csapott evőkanál tengeri só
- kevés liszt a hintéshez
