Végre tavasz és végre van medvehagyma (is)! Ez adta a kezdő lökést ahhoz, hogy kimenjünk "gyűjtögetni" a kertbe vacsoránakvalókat.
Első körben friss és zamatos medvehagyma-leveleket szüreteltünk a szomszédnál. Ennek csak egy részét használtuk fel frissen, a többit a következőképpen tartósítottuk: jó alaposan megmostuk és megszárítottuk a smaragzöld leveleket, majd egészben lefagyasztottuk. Jól fog jönni később, amikor már többféle tavaszi zöldség lesz - kár, hogy addigra már pont elmúlik a későtéli-koratavaszi medvehagyma szezonja.
Ezután következett a saját kiskertünk állapotfelmérése, természetesen a kutya elmaradhatatlan kíséretében. Miután szomorúan megállapította, hogy még nem érik a paradicsom, a konyhakerttől valamivel távolabb zuhant magába összetörten. Az ő felfogása a kert lényegéről ugyanis az, hogy ott lehet paradicsomot szedni neki, amit nagyon szeret (de hogy az miért is nem érik egész évben??). Máskülönben nem sok értelme van, csak arra jó, hogy bezárkózzunk előle a kerítés mögé (a kapu nyitva van amúgy). Nemtetszése jeléül és persze figyelem-felkeltésből általában a két első tappancsa és egy (legfeljebb két) játéka szokott a kert kapujában landolni. Közben fájdalmas tekintettel számolja a kertben töltött perceket...
No de vissza a zöldfűszerek közé. A mérleg: a kakukkfű, a bazsalikom és a rozmaring sajnos nem vészelte át a telet, így majd gondoskodunk az utánpótlásról (közben már készül az én saját fűszerkertecském is, Jamie Oliver hatására, de erről majd később). Friss hajtásokat találtunk viszont a majoranna-bokron és szépen zöldellt a metélőhagyma (snidling), meg a petrezselyem is. Ezekkel a friss hajtásokkal felszerelkezve tértünk vissza a konyhába, ahol mindent alaposan megmostunk, felaprítottunk és elkevertük natúr joghurtkrémmel és pár kanál tejföllel. Utóbbira azért volt szükség, hogy könnyen keverhető állagúvá váljon a szendvicskrém. Végül nagyon kevés sóval fűszereztük, de ez tulajdonképpen csak a zöldfűszerek ízének fokozásához kellett. (Meg mert így hirtelen nem is tudom, mi az, amibe nem tennék sót...)
